Egyik vasárnap délután fogtuk magunkat - én, anya, apa és Viki- és kimentünk a hargitára sétálni. A fényviszonyok nem voltak a legkedvezőbbek, ezért nem készült több fotó. DE folyton azthittem, hogy az erdőből előjön a tigris, a farkas, az oroszlán .... anya kezét alig engedtem el és vártam már, hogy üljünk vissza az autóba. Mi tagadás, féltem. Anya ilyenkor kétségbe van esve, hogy miért is félek, örökké megnyugtat, hogy itt nincsenek tigrisek, nincsen semmi állat, de nekem őrőkké ott motoszkál a fejemben a gondolat. Anya reméli hamar kinövöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése